Újratervezés

A műsor onnét jutott eszembe, hogy az elmúlt néhány hétben esténként rengeteget gondolkodom, általában 1-2 óra, mire elalszom. Vicces, de nyáron mindig úgy gondolkodtam, mintha a férjemmel beszélgettem volna, most meg, mintha naplót vezetnék. Mintha arra a kérdésre válaszolnék folyamatosan, hogy "Mit írok holnap". Innét a műsor címe.

És, ha már eszembe jutott, el is mosolyodtam, mert emlékszem erre a műsorra, gyerekkoromból és olyan kedves képek tódultak a fejembe. A nagymamám főz, én meg ott sertepertélek körülötte (a nyers tésztás gyúródeszkát különösen szerettem, de a nyers tésztát még jobban... ) és a Petőfin egyszer csak bemondja egy néni, hogy "Kinyerma. Játék és muzsika tíz percben." Nem véletlenül írtam egybe a műsorcímet, én ugyanis így értettem. Foglamam sem volt mi az a kinyerma, de ez volt a műsorcím. :D Talán azért, mert az én szülővárosomban és környékén kétféle e betű van. Egyik mélyebb, leejtett állal, majdnam á-nak hangzik, a másik az affektálós, szűk résen ejtik és majdnem é-nek hangzik. Hát a "nyer" nálunk a mélyebb e-vel ejtendő, míg a valószínűleg pesti néni az affektálós e-vel ejtette. Időbe tellett, amíg felfedeztem a szó jelentését...

Két ilyen tévedésem volt még gyerekkoromban. Az egyik a Himnusz szövege, amit amíg nem tudtam olvasni, rendre rosszul értettem és énekeltem. Mégpedig a "balsors" miatt. Nem ismertem a szót, és énekelve nehezebb is a szövegét érteni, nekem az "barsos" volt. A barsos pedig - a szövegkörnyezetből következtethettem - , egy csúnya betegség, amit úgy képzeltem el, mint a leprát...

A harmadik a tyúkültetés rejtélyes tevékenység-sorozata, amiben az "ültetés" szó okozott évekig tartó zavart a kis fejemben. Az ületést és a növényekkel hoztam kapcsolatba, a tyúkültetést is. Úgy képzeltem, hogy a tyúk a tollától megfosztva, döglötten kerül ültetésre, a földbe, mint egy virág, az egyik lábát a földbe dugva, a másikat meg felkötve egy karóra. És a kiscsibék majd egyszer csak ott rohangálnak a tyúk körül, aki, szegény továbbra sem kel életre...

Most is jókat röhögök az ötleteimen...