Újratervezés

Új kedvenc filmem van a Beszélj hozzá!, az Amélie és a Szemközti ablak után. Most értem haza a moziból. A Juno az. Szeretem az eredetiséget és a jó dumákat (talán mert ezek belőlem meglehetősen hiányoznak), és ez a film két legnagyobb erőssége. Nekem az élet igenlése, csak másképp mint az Amélie. Kevésbé sziruposan.

Megérintett azért is, mert az anyaságról szól. Bár egészen az almúlt hónapokig elképzelni sem tudtam, hogy anya leszek valaha, hogy terhes legyek, félek a rosszullétektől, meg a sok vértől, de valahol nagyon mélyen felébredt bennem valami. És ebben a filmben olyan szép volt ugyanannak a pici babának a két anyukája. Na, jó, nem hallgatom el, volt benne válás is. Kicsit olyan módon, mint ahogy a miénk. Közös megegyezés, maradjunk jó barátok, és azért érdekel, mi van Veled...