Szia!
Kicsit besokalltam, elegem lett ebből helyzetből. Tudom, hogy nincs semmilyen helyzet, mert elvileg semmi nincs köztünk, de - ahogy azt én megjósoltam nyáron, mielőtt azt mondtam, hogy inkább soha többet ne beszéljünk - jól felkavarsz egyfolytában. Erre mondtad, hogy nő vagyok, hát az, bizony...
Lehet, hogy jól rejtegettem az érzelmeimet és tudom, hogy nem is bírod, ha az ilyen dolgokat kiteregetik Neked, de nem elég, hogy imádsz, nekem az kell, hogy szeress. Ha pedig nem tudsz szeretni, akkor hagyjál végre békén, ne is akard a társaságomat, a tudásomat, a szövegemet és a fizikai valómat.
Elég, elég, elég.
Na, csá.
