Jó Ég, az utolsó bejegyzésem majdnem két éves. Igen, két éve vagyok megint boldog. Inkább csak akkor írok, ha van mit kiírnom magamból, főleg, ha bánat az.
Most nem az. Nem tudom, számon tart-e még valaki, olvasott-e valaha valaki rendszeresen, de azoknak most beszámolnék a mostani életemről.
Fejére állt minden. A szép homlokú a férjem, 3 hete. F pedig a munkatársam fél éve. Kiegyensúlyozott, boldog napjaim vannak, készülünk a család bővítésére. Egy dolog nem változott: az anyagi helyzetem. De szerencsére a közös kassza lehetővé tette, hogy két év nyomorgás után (úgy értem a nyomorgást, hogy 34 nm-en éltünk ketten) visszaköltözhetünk imádott lakomba, 3 hét múlva.
Mennyire érdekes az élet...
