Ha a saját főnököm lennék, jól kirúgnám magam az elmúlt két és fél nap teljesítményéért. A lelkiismeretemet ilyenkor azzal nyugtatom meg, hogy néha nagyon sokat dolgozok, néha van uborkaszezon is. Most az utóbbi.
Egyfolytában F nyomait keresem, de nincs sehol.
Meg készülünk a hétvégére, Istenem, csak tudnám, mire ez a nagy feljhajtás! Nem vagyok műanyagnő, szeretek csinosan öltözni, de nem állok órákat a szekrényajtóm előtt, hogy a fülbevalóm menjen a szandálomhoz és a kis zsütyőmhöz, meg a kutyám nyakörvéhez. Tegnap mégis átmentem egy szatyornyi ruhával meg bizsuval a barátnőmhöz és órákon át próbáltuk összeállítani a hétvégi ruhatárat. A dolog odáig fajult, hogy fel is írtuk, ki mit vesz fel, nehogy elfelejtsük időközben. :D Nooormális? :D
Gyakorlatilag az órákat számolom már, hogy odaérjünk a koncertekre.
