Cím kölcsönözve, ugye...
Valamelyik este azon tűnődtem, hogy, ha most váratlanul mindkét, a szívemben - mostanság - helyet foglaló férfiú (F és exférj) teljes egészében magának követelné azt, vajon melyiknek adnám.
Hullámzó a válasz, ami a nem tudomtól, az F-nek és exnek-ig terjed.
Megbolygatott ex sms-e. Persze, azt tudom, hogy szeret, mondtam, én is őt. De tavaly május óta én nagy nyomás alatt, gyorsan fejlődtem, ő meg még mindig a gyerekkora végét járja, Ráadásul két irányba indult el a fejlődésünk.
F-ből meg az elhatározás hiányzik. Egy csettintésére borsózom, annyira vonz, de néha tűz és víz voltunk. Ami persze, lehet jó is.
Áááá, ma cvíder vagyok, nincs kedvem írni sem. Halt.
