Azért el kell mondanom, változott az önértékelésem, aminek az elmúlt napok eseményei ugyancsak jót tettek.
Néhány évvel ezelőtt volt egy egyéjszakás "kapcsolatom", nyáron a Balatonon, egy nagy baráti társaságból egy meglehetősen szexis (nem szeretem ezt a szót, nem is szoktam használni, de egyszerűen ez illik rá) fiúval, aki egy évvel fiatalabb nálam. Már akkor is volt barátnője, most is ugyanazzal a lánnyal jár...
Igazán emlékezetes volt, nem csak az eseményt követő lelkiismeret-furdalás miatt. Amikor a bulinak vége lett és mindenki mámortól széldülten aludt, mi kiszöktünk a partra, egy olyan részre, ahol körben nádas volt, csak pár ember fürödhetett ott. Sok-sok órán keresztül tartott, világos volt, mikor elindultunk haza, már vacogtunk, annak ellenére, hogy iszonyú forró volt a hangulatunk... A forró zuhany alatt tettünk pontot a dolog végére. Senki nem tud róla, azóta sem. Néha összefutunk, akkor szégyenlősen somolygunk, néha összevillan a tekintetünk, egymásra kacsintunk. De.
Amíg két évvel ezelőtt, az éves nyaraláson nem tudtam megszólalni, és teljesen magamba húzódtam a jelenlétében, mert azt gondoltam, nem lehet, hogy ez a gyönyörű férfi engem akart, addig idén ez más volt már. Ő nézett rám, mint egy istennőre, én viszont rájöttem, hogy távol vagyunk már egymástól, ő egy irányt választott az életének, nekem meg más adatott meg.
Most szeretettel gondolok rá, remélem, a zökkenések ellenére, boldog lesz a kapcsolatuk...
