Egyszer fájt csak így a fejem életemben.
A legnehezebb államvizsgám (3 hét tanulás, tisztán, napi 7 órában) utáni délutánon. És ma, másodszor.
Egyedül jó most, bevettem egy fájdalomcsillapítót. Elszívtam egy cigit és zenét hallgatok. Henry Mancini: Moon River.
Szerencsére megoldódott a kérdés, ami miatt ennyire kicsináltam magam, főnökömé minden hálám.
Szeretnék hozzábújni valakihez, aki megsimogatja a hajam, megpuszilja és jó szorosan megölel, itt a kanapén fekve és azt mondja, mostmár minden rendben lesz...
