Megint írok, végre valami annyira megbolygatta a lelkemet, hogy le kell írnom.
Időközben szorosabbra fűződött a viszonyom valakivel, talán írtam róla már. Ma sikerült harmadszor találkoznunk, elfoglalt üzletember. Vagy nem tudom...
Mindegy, lényeg, hogy elképesztően türelmetlen volt, és nem szeretem, ha valaki nem várja meg az én aktuális tempómat, ami egy együttlétig lehet akár hónapok de órák krédése is. Vonzalomfüggő. Itt még kellett volna az idő nagyon. Olyan becsapottnak érzem magam, és szaladnék legszívesebben valakihez panaszkodni, odabújni, megsimogattatni a fejem, mint régen, ha valami rosszat tettem és bocsánatot kértem anyutól.
Talán legjobb lenne kicsit békén hagyni magam.
